utcában — utcán, esetében — esetén, világban — világon

2009. 05. 20.

Szeretném megkérdezni a következő szópárok kapcsán: Melyik alakot mikor használjuk?
esetén – esetében
világon – világban
utcán – utcában

A magyar bel- és külviszonyragok helyhatározói használata többnyire elkülönül egymástól. Általános megállapításként elmondhatjuk, hogy míg a belviszonyragok (-ban, -ben; -ból, -ből; -ba, -be) a szóban forgó hely bekerítettségére, zártságára, belső térségére utal, addig a külviszonyragok (-n, -on, -en, -ön; -ról, -ről; -ra, -re) inkább a tárgyak felszínére, külső vagy felső területére vonatkoznak. Pl.: a dobozban tartom, a dobozból vettem ki, visszateszem a dobozba — a dobozon hever, levettem a dobozról, visszateszem a dobozra. Továbbá a két ragtípus elkülöníthető a konkrétság-elvontság szembeállítás mentén is. Erre példaként említhetnénk a kérdezett szavak közül az utcában (zártabb helynevek mellett és konkrét jelentésben: a Dobó István utcában lakunk)és az utcán (általánosabb, elvontabb jelentésben: folyton az utcán lakik, az utcán nőtt fel) alakokat. Olykor pedig ingadozik a ragozás: ebben az utcában vagy ezen az utcán. Az esetében-esetén szavak jelentésbeli különbsége is ekképpen ragadható meg. Konkrétabb jelentésben esetében (Mit jelent egy induló vállalkozás esetében a működési terv?), elvontabb jelentésben esetén (óvás esetén…)
A világ főnévnek hol? kérdésre felelő helyhatározói ragos alakja többnyire világon: “A nagy világon e kívül nincsen számodra hely” (Vörösmarty Mihály: Szózat). Ezzel szemben ha a világ a nagyvilági életre, valamely kor társadalmi viszonyaira, elgondolt környezetre stb. utal, akkor a -ban raggal szerkesztjük a helyhatározót: az ottani világban, az akkori világban, álomvilágban él; de: a másvilágon,a túlvilágon. A kérdésről részletesebben l. a Nyelvművelő kézikönyv megfelelő fejezeteit.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra