büntetőügy, büntetőeljárás, Büntető törvénykönyv

2009. 08. 07.

Az lenne a kérdésem, hogyan írjuk helyesen az alábbi kifejezéseket: büntetőügy, büntetőeljárás. Sok esetben a különírást alkalmazzák, de szerintem az helytelen. Ezt azonban így írják: büntető eljárásjogi tanszék. Ha a törvény címében az szerepel, hogy 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (nagy kezdőbetűkkel), akkorrövidítve miért mégis Btk., Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről) Mt. (a Munka Törvénykönyvéről)?

A “büntetőügy” és a “büntetőeljárás” szavak egybeírandóak. A tanszék helyes írásmódja a következő: büntető-eljárásjogi tanszék. Igaz, a felsőoktatási intézetek gyakran nagy kezdőbetűvel írják, s ebben az esetben a kötőjel is elmaradhat.
Attól függően, hogy egy törvénykönyv (vagyis: jogszabályok foglalata) a társadalmi együttélés mely részét szabályozza, beszélhetünk polgári törvénykönyvről, büntető törvénykönyvről, kereskedelmi törvénykönyvről, a munka törvénykönyvéről, az udvariasság törvénykönyvéről stb. Ezek kisbetűvel írandók, hiszen köznevek. Pl.: Külföldön a kereskedelmi törvénykönyvek a váltójogot is tartalmazzák. A társadalmak elfogadták ezeket a törvényeket úgy, hogy a polgári törvénykönyvek is ezeken alapulnak.
Abban az esetben azonban, ha egy konkrét (törvény)könyvről van szó, akkor természetesen — a címeknek megfelelően — nagy kezdőbetűsre változik: Büntető törvénykönyv, A munka törvénykönyve (kell a határozott névelő), Polgári törvénykönyv. Ezek az ún. egyedi címek kategóriájába tartoznak, tehát csak a cím első szavának első betűjét írjuk nagybetűvel, a többi elemet nem (kivéve természetesen a cím tulajdonnévi elemeit). Ugyanez történik A magyar helyesírás szabályai mint nyomtatott szabálykönyv esetén (nem általánosan a helyesírási szabályokról szólunk, hanem a mű címét említjük).
Tulajdonnévként (címként) pedig így: Büntető törvénykönyv, A munka törvénykönyve, Polgári törvénykönyv. A rövidítés tehát ezért Btk. és Ptk.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra