Hajdu – Hajduval, Hajdú – Hajdúval

A következő nevekkel vagyok gondban: Hajdu – Hajdut vagy Hajdút? Varju – Varjuval vagy Varjúval?

A 162. szabálypont nem egyértelműen szabályozza a személynevek toldalékolását, csak annyit mond, hogy a toldalékokat „általában” kötőjel nélkül illesztjük a névhez. A szabályzat példáiban a szóvégi magánhangzók megnyúlnak (Dózsa – Dózsát, Fekete – Feketét). Az u-ra végződő főnevek azonban nem nyúlnak meg, pl. kapu – kaput, kapuval. Ez alapján a Hajdut, Hajduval írásmód a helyes. A kiejtés viszont [hajdút, hajdúval], mert közszóként is hosszúnak ejtjük.

Létezik azonban olyan szabály is (pl. 163.c.), amely az alapalak visszakövetkeztethetőségét szorgalmazza, igaz, nem hoz magánhangzós példát.

A Hajdu név hagyományos írásmódú, ezért az eredeti forma őrzése indokolt lehet. Az alapelvek, szabályok alapján levonhajtuk azt a következtetést, hogy a név eredeti alakjának megőrzése érdekében a javasolt toldalékos forma: Hajdut, Hajduval.

Hasonlóképpen: Varju – Varjut, Varjuval.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.