Újra szabad a papás-mamás!

Genderkutatási szempontok szövegbe öntve. Kell-e nemi szerepeket, lehet-e nemi sztereotípiákat tanítani az óvodában?

Az előző oktatási kormányzat – társadalmi vita után – 2009-ben meg kívánta újítani az óvodai alapprogramot is, s benne utalás volt a „nemi sztereotípiák csökkentésére” is. Felháborodást váltott ki, még nyelvi jegyzet is született e tárgyban: „Betiltják a papás-mamást?”, „a gyerekeket semleges neműnek kezelik?”, „ezt majd az követi, hogy papa és mama helyett egyes és kettes szülőről leszünk kötelesek beszélni?” A tiltakozók a „nemek relativizálását”, a női és férfi szerep elbizonytalanítását látták a mondatban. A tiltakozás miatt az új oktatási kormányzat most megváltoztatta a szöveget. A korábbi előterjesztők azzal érvelnek, hogy a nemi sztereotípia nem azonos a nemi szereppel. A sztereotípia „ugyanis előítélet, amely úgy uniformizál, hogy közben gátolja az egyéni kiteljesedést, és hátrányos megkülönböztetést okoz”. És ez nem keverendő össze a szereppel.

Tipikus nyelvi probléma, félreértés: szerep vagy sztereotípia. Valamint az, hogy a sztereotípiát utólag magyarázó mondat még most sem egészen világos. Feltételezzük, hogy az előterjesztők jót akartak: egy lépést az igazságtalan (társadalmi nemi) egyenlőtlenség kialakulásának elkerülésére. „Genderkutatási” álláspontok félreérthető szövegbe öntve. De rosszul, félre-, illetve meg nem érthetően fogalmaztak. A helyesbített szöveg így hangzik: (Az óvodai nevelés) „Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.” Ez már sokkal világosabb.

Megkérdeztünk egy Somogy megyei óvónőt (óvodapedagógust), hogy miként élte meg a vitát. „Egy szót sem értek belőle, mi nem is foglalkoztunk vele. Sokkal nagyobb baj, hogy hároméves gyerekek úgy jönnek az óvodába, hogy még beszélni is alig tudnak, meg az is nagyobb probléma, hogy egyetlen fillérünk nincs játékokra…”

(Forrás: Ónody-Molnár Dóra: A kisfiút fiúnak, a kislány lánynak nevelik. www.nol.hu – valamint: Manyszi-publicisztika, -információ)