a “dűlő” utótag

2011. 11. 19.

A dűlőnevek helyesírását kérdezem. A dűlő utótagot mikor kell kötőjellel, s mikor anélkül hozzákapcsolni a dűlő nevéhez, s milyen az -i képzős forma?

A “dűlő” szónak több jelentése van.
Ha két út vagy mezsgye közötti határrészt jelölünk vele, akkor kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: János-dűlő, Kavicsos-dűlő. Az -i képzős alakokban csak a tulajdonnévi előtagok maradnak nagy kezdőbetűsek: János-dűlői, de: kavicsos-dűlői (176. szabálypont).
Ha a “dűlő” szó magát az utat jelenti, akkor az utcanévi utótagoknak megfelelően különírjuk az előtte álló szótól. Ilyenkor az -i képző nem változtat a szó írásmódján: Réti dűlő, Réti dűlői (182. szabálypont).
A két változat közötti döntéshez pontos helyismeretre van szükségünk.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra