Seenkuzou

2012. 04. 01.

A Seenkuzou mellett ugyanazon oklevélben (1303-ból) Senkuzou alak is felbukkan. Szóba jöhet esetleg egy zárt e-s olvasat? A Czuczor-Fogarasi szótárban a szén, szín, szen, szem, szöm szavakat egy tőről származtatja, s többnek s-hangos párját is említi. Alapjelentésként pedig egy ‘fénylő, világos, csillogó’ mozzanatot feltételez. A gyanúba vett hegy déli oldala meredek, kopár mészkőfal, szinte “kiviláglik” a környezetből. Tehát lehetséges egy mára kiveszett seen/sen formájú szó, amelynek jelentése leginkább a mai szín szóval rokonítható?

Elképzelhető, hogy a “seen/sen” kapcsolatba hozható a mai “szín” szóval. A “seen/sen” ekkor nem kiveszett, hanem a nyelvtörténeti változásokon keresztülment, átalakult alakváltozat.
Egy hegy bizonyos tulajdonságáról való elnevezésére más példát is találunk: a “pilis” eredetileg a szerzetesek fejének kopaszra nyírt részét jelentette, majd kopár sziklái miatt így nevezték el a “Pilis” hegységet is. L. Tótfalusi István, Vademecum, Móra, 1983, 237. A nyelvtörténeti változások részletesebb megismeréséhez ajánlom a Kiss Jenő és Pusztai Ferenc által szerkesztett Magyar nyelvtörténet című könyvet (Osiris, 2003).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra