retró

2012. 05. 04.

A “retro” előtagú összetételekben rövid vagy hosszú magánhangzóra végződik a “retro”? Retrokiállítás, retrodiszkó?
(Ha önállóan áll, akkor nyilván csak a hosszú ó-s alak képzelhető el.)

A kérdéses szavakban nem a retro- ‘vissza’ előtag szerepel, hanem egy rövidült alakváltozat, melyben a szóvégi helyzetbe kerülő -o analógiás megnyújtását a helyesírás még nem rögzítette (vö. fotó, linó stb.), de már terjedőben van (Magyar nyelvhasználati szótár, Pauz-Westermann, Celldömölk, 2007, 106.). Ezt a retro/retró szót lehet a retrospektív ‘a múltra visszatekintve összefoglaló jellegű, múltbéli divat vagy szokás szerinti’, vagy egyszerűen csak ‘visszatekintő’ melléknév rövid alakjának tekinteni, így a kérdéses kifejezések minőségjelzős kapcsolatok, és helyes írásmódjuk: retró kiállítás, retró diszkó. (L. még Burget Lajos “Retró szótár” című könyvét.)
A retro/retró szó azonban főnévként is felfogható, jelentése hozzávetőlegesen ‘a múltba való visszatekintés’ vagy ‘régi korok divatját felújító irányzat’. Ez esetben a kiállítás és diszkó szavakkal akár jelentéstömörítő összetételt is alkothat, melyeket egybeírunk (a 129. szabálypont alapján): retródiszkó, retrókiállítás.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra