faj- és nemzetségnév

Ha van egy állat, melynek rendszertani nemzetségneve több szóból áll (pl.: púpos delfin, gömbölyű fejű delfin, barázdás bálna), a konkrét faj megnevezéséhez pedig még egy szót (pl.: nyugat-afrikai, hosszúszárnyú, közönséges) hozzárakunk, akkor az állat így kapott nevében az eredetileg a nemzetsége nevéül szolgáló kifejezést egybeírjuk: nyugat-afrikai púposdelfin, hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, közönséges barázdásbálna? Ha pedig maga a faj neve áll csak két szóból, akkor a szavak különírandók: kék bálna, kockás piton, bordás krokodil? Avagy mégsem?

Az Osiris-féle Helyesírás 2004-es kiadásának 138. oldala kiválóan összefoglalja a növény- és állatnevek írásmódjával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Egybeírandók a nemi, illetve nemzetségnevek, a faji jelző nélküli fajnevek, valamint a főnévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek.
Különírandók a melléknévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek, kivétel ez alól néhány hagyományosan egybeírt melléknévi jelző. Különírandók továbbá a fajon belüli egységek jelzős elnevezései és a fajtanévi jelzős szerkezetek.
A nem, illetve nemzetség feletti egységek elnevezései hol egybe, hol különírandók nyelvtani felépítésüknek, illetve a jelentésváltozás bekövetkeztének megfelelően.

Ezek tükrében a helyes nemzetségnévi alakok: púposdelfin, gömbölyűfejű-delfin, barázdásbálna. Ezekhez járul a megfelelő faji jelző: nyugat-afrikai púposdelfin, hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, közönséges barázdásbálna.
A bordás krokodil, a kék bálna és a kockás piton különírandó, mert a nemzetségnév egy szóból áll, és ahhoz járul a melléknévi faji jelző.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.