Ikes ragozás

Időről időre borzolja a kedélyeket a „megzavart” ikes ragozás. Az ikes igéket most ikesen kell ragozni, vagy sem? Miért törölték el a nyelvészek az ikes ragozást? Miért nem törődnek nyelvünknek ezzel a szép hagyományával?

De van-e egyáltalán „tiszta”, szabályos ikes ragozás? Vagy már az sem ragoz ikesen, aki úgy gondolja?

A Tetten ért szavak három adása bemutatja a sokféle, változó ikes ragozást. Az adások időpontja Kossuth rádió, 19.25. (november 5.) Az ikes ragozás felemás voltáról: netezem vagy netezek?, (november 6.) Az ikes ragozás…: ugrol vagy ugrasz?, (november 7.) Az ikes ragozás…: mossz vagy mosol?

Mivel egy rádióadásban nehezen lehet követni a ragokat, ragozási sorokat, ezért a három adásban bemutatott fő példasorokat itt is közreadjuk:

(a) Szabályos, következetes ikes (csak egyes szám: -m, -l, -ik végződés): iszom – iszol – iszik (kijelentő mód); igyam – igyál – igyék (felszólító mód); innám – innál – innék (feltételes mód).

-ható, -hető képzős ige esetében már nem tartjuk: alhatom – alhatol – alhatik helyett: alhatok –  alhatsz – alhat.
már nem következetes az ikes ragozás (9 esetből 4-ben): iszom – iszol – iszik, igyak – igyál – igyon; innék – innál – inna.

(b) Egyes szám második személyben ingadozó ikes ige: ugrom – ugrol/ugrasz – ugrik, lakom – lakol/laksz – lakik.

(c) Álikes (csak harmadik személyben ikes): hazudok – hazudsz – hazudik; illek – illesz – illik

(d) Ingadozó álikes: egerész – egerészik, bomol – bomlik

(e) Ikesedő igék (nem ikesek, de ikesednek): teszek – teszel – tesz, menjek – menjél – menjék…

Az ikes ragozás szabályos használatát ma már csak a tiszta, szabályos és állandó ikes igék kijelentő módú jelen idejű használatában várhatjuk el teljes értékűen. Fő tanácsként az adható, hogy a választékos, igényes nyelvhasználatban törekedjünk az -m, -l, -ik kijelentő módú ikes ragok használatára, de ha mesterkéltnek, erőltetettnek érezzük, akkor mégse használjuk! További szakirodalom: Nyelvművelő kézikönyv, Magyar nyelvhasználati szótár.

(Manyszi)