kötőhangzók

2013. 12. 12.

Melyik változat a helyes a köznyelvben az alábbiak közül? Van-e közöttük olyan, amely esetében mindkét forma helyes?
díjt / díjat
takarékpénztárt / takarékpénztárat
könyvtárt / könyvtárat
várt / várat
tányért / tányérat
árt / árat
árvízt / árvizet
szént / szenet

Balázs Géza Magyar nyelvhelyességi lexikona (Corvina, Budapest, 2001.) szerint vannak olyan szóalakok, amelyeknél mind a kötőhangzós, mind a kötőhang nélküli alak helyes, és fel is cserélhető egymással (így például a szént/szenet, a szótárt/szótárat vagy a takarékpénztár/takarékpénztárat párosok). Van azonban olyan eset, amikor a kötőhangzónak jelentésmegkülönböztető szerepe van. Az Ön listájában ilyen az árt/árat páros.
Példákkal szemléltetve:
Kiment a folyópartra, hogy saját szemével lássa az árt.
Mondj egy árat és kifizetem!
Az Ön listájában vannak olyan alakok, amelyek a köznyelv szempontjából idegenül hathatnak: ilyen lehet a tányér/tányérat kifejezés, amelyet az Elekfi-féle Magyar ragozási szótár – MTA, Budapest, 1994. – is csak “tányért” alakban hoz).
A felsorolt esetek egyébként tipikus példái a kötőhangzók -t tárgyrag előtti beépülésének. A szerző hozzáteszi azt is, hogy ahol nincsen jelentéskülönbség, ne használjuk föltétlenül a kötőhangzós formát.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra