életre keltés, életbelépés

Nagyon szeretném megérteni: Ha az életbelépés egy szó, az életre keltés miért kettő?

A határozós szerkezeteket általában különírjuk, pl. életre kelt. Ha egy ilyen szerkezet egy főnévképzővel bővül, akkor vagy megtartjuk a különírást (ez a szabályos, mert egy képzőnek nincs összetétel-teremtő ereje): életre keltés, vagy a hagyomány alapján egybeírjuk: életbelépés.
Az egybeírt hagyományos összetételeket részletesen ismerteti az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete a 105–106. oldalon. A két említett lehetőség okozza a bizonytalanságot a határozós kapcsolatok írásában.
(MK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.