A magyar nyelv visszaszorulása…

2015. 06. 24. 2 hozzászólás

Második nyelvésztábor, ötödik anyanyelvi juniális.

„2060-ra becsülhető a határon túli magyarság nyelvének eltűnése…” A drámai jóslat Pomozi Pétertől származik, aki a második nyelvésztáborban hivatalos statisztikai adatokból vonta le a következtetést. Hozzátette: „és a folyamatok akár még gyorsulhatnak is”. Az előadó a Magyar Nyelv Múzeumában ezzel indokolta a magyar nyelv fejlesztési tervének kidolgozását és végrehajtását (ezt szorgalmazza egyébként a tábor életre hívója, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport is).


 
A magyar nyelvű lakosságát jórészt már elvesztő Partium még éppen meglévő magyar sajtójának nyelvét mutatta be Magyari Sára (Temesvár), egy hátrányos Veszprém megyei falu halmozottan hátrányos kisiskolásainak nyelvtantanításáról Dénes Ágota szólt. A nyelvésztáborban persze más kérdések is fölvetődtek: Mire való a bölcsészet és a nyelvészet? Például arra, hogy bonyolult rendszereket átlássunk és megértsünk. Arany Jánost állítólag azért nem engedte nyugdíjba az Akadémia, mert egyedül ő ismerhette az épület éppen akkor bekötött fűtésrendszerét. Mindenesetre egy-egy Arany-vers bonyolult struktúrája elegendő igazolás lehet erre, mondta Fűzfa Balázs, Arany költészetének néhány titkát, például számmisztikai világát felvillantva. Miről árulkodnak a nyelvtanok? Ladányi Mária a formális és a funkcionális nyelvtanok különbözőségét tárta fel – empatikusan, nemcsak a nyelvészek, hanem a beszélők, a nyelvtant érteni akarók szemszögéből is. Milyen legyen és milyen lehet a helyesírás? Ennek megválaszolására Balázs Géza vállalkozott.


 
A második nyelvésztáborhoz kapcsolódott a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által szervezett „Lőrincze 100” esszékonferencia. Milyen volt, milyen a hatása ma Lőrincze Lajosnak, az általa képviselt „emberközpontú” és pozitív nyelvművelésnek? Anekdotikusan idézte fel a legendás nyelvész emlékét Lőrincze Péter, Kemény Gábor, Grétsy László (helyi hangja: Balázs Géza), az Édes anyanyelvünk rádióműsort H. Varga Gyula, az Anyanyelvi Konferencia elnökét Pomogáts Béla, tudományos jelentőségét, hatását Kemény Gábor, Balázs Géza és Nyíri Péter. Pölcz Ádám, az esszékonferencia moderátora pedig két Lőrincze-verset is elszavalt: az ismertebb Kányádi Sándortól származik, de a nyelvésztáborhoz és a juniálishoz kapcsolódott Szilvási Csaba Lőrincze-versének ősbemutatója is. A háttérben Lőrincze-képek, sőt egy Lőrincze-ötperc is elhangzott… – Páratlan kulturális élmények  emelték a nyelvésztábor és a juniális hangulatát: kirándulás Borsiba (Rákóczi Ferenc szülőhelye), a Búcsú Váradtól versfantázia, a 12 legszebb magyar vers (Pusztay János), Pomozi Péter és Karácsony Fanni kiállítása (Felnőtt vala egy édesz almafa…), a Kávészünet együttes koncertje. A 13. vadételfőző verseny ízeiről most nem számolunk be, el lehet képzelni. Jövőre is összekapcsolódik a nyelvésztábor, a junális, a múzeumok éjszakája és a vadételfőző verseny Széphalomban…

 
Támogatók: PIM Kazinczy és Magyar Nyelv Múzeuma, Sátoraljaújhely városa, Nemzeti Kulturális Alap.
Szervező: Inter Nonprofit Kft., Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága.
Szakmai háttér: Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport.

(Szöveg: VSZ, képek: BG, MK és PP)


A nyelvésztábort élőben kapcsolta a Klubrádió, beszámolt róla a Kossuth rádió, az Európa rádió, a Zemplén televízió.

Részletes beszámoló a Lőrincze-esszékonferenciáról az mnyknt.hu-n.

A nyelvésztábor képekben.

A Zemplén televízió anyaga itt:

http://www.zemplentv.hu/masodik-nyelvesz-tabor-satoraljaujhelyen/

 

2 hozzászólás

#1 Hornyák Imre 2015.06.26.18:33:59

Azért ne írjuk le a Partiumot…

#2 Vedres Bea 2015.07.24.21:56:14

Ha lehet, semmit se írjunk le

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

vissza a főoldalra