A nyelvi haza védelme

2015. 07. 17. 1 hozzászólás

A második nyelvtábor a földkerekség sok pontjáról vonzotta Széphalomra a magyar nyelvhez értő, ezt a különleges értéket szerető kutatókat, tanárokat. A műhelybeszélgetésekben néhol drámai megfogalmazások is hangot kaptak. Balázs Géza nyelvész professzor a tábor szellemi élményével válaszolt a Présház Hírportál kérdéseire.


– A nyelvterületet is zsugorító Trianon-hatás megfordítható-e tudatos, a Szent Korona örök tartományait aktivizáló nyelvújítási mozgalommal?


– A nyelvésztábor legnagyobb értéke a sok beszélgetés, eszmecsere. Nem szervezünk sok előadást, mert arra ott vannak a konferenciák. A mostani táborba Pomozi Péter sok helyről összeszedett és egységbe rendezett statisztikai adatokat hozott a határon túli magyarság és magyarnyelvűség visszaszorulásáról. Az adatsorok azt bizonyítják, ha csak a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2060-ra gyakorlatilag teljesen visszaszorul, azaz eltűnik a magyar nyelv a határokon túl. Tegyük hozzá, hogy a legutóbbi hazai népszámlálás pedig azt mutatja, hogy a határokon belül csaknem 2 millióan nem tartották fontosnak megjelölni, hogy magyarok. Lehet túlzónak nevezni az adatokból levont következtetéseket, de nekünk kötelességünk, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét ezekre a jelenségekre. Úgy látszik, hogy az eddigi nemzetstratégiai törekvések nem értek el célt. Ebben az akár tragikusnak is nevezhető helyzetben átfogó, látványos és hatékony  nyelvstratégiára van szükség. Ennek keretében tudok hatásos nyelvi-kulturális mozgalmat elképzelni, s ezt nevezhetjük nyelvújításnak is, de egyes esetekben akár anyanyelvi megerősítésről vagy újjáélesztésről is beszélhetnénk. Egyelőre azt látjuk, hogy a nyelvterület zsugorodása folytatódik.



 

– A magyar állam területén belül is szembetaláljuk magunkat szándékos nyelvrontó akciókkal. Civil műhelyek hogyan gyakorolhatnak szellemi ellenlökést?


– Szándékos nyelvrontásról nem tudok. De naponta tapasztalható a műveltség, a szakértelem hiányából fakadó károkozás az anyanyelv egyes szintjei ellen. Szűkül a választékos, igényes, mintát adó anyanyelvi használat. Mindenkinek a maga területén többet kellene tennie ezen a téren: a közéletben, a tömegtájékoztatásban, a művészetekben, a szórakoztatásban. A civil mozgalmak odaadó és tisztességes munkát végeznek, de hatásuk e téren is csekély. De vannak beszédművelők, anyanyelvápolók, a média nyelvi igényességéért vagy a mindennapi nyelvi viselkedéskultúráért felszólalók. Tehát van remény. Sokszor elmondtam, hogy e téren jóval nagyobb szervezettségre, összefogásra, vonzó akciókra lenne szükség. Talán hiányzik ehhez korunk Kazinczyja is.


– Az európai Balassi-folyamat a művészet erejével kelthet-e anyanyelv-csinosító szenvedélyeket?


– A művészek támogatása nagyon fontos. Csakúgy, mint a tudósoké. Mindkét részről gyakran érzek rokonszenvet és akaratot. Ha egy művész vagy tudós kiáll az anyanyelv, a nyelvművelés vagy nyelvi igényesség mellett, annak sokszoros hatása lehet.


(Forrás: Présház.eu, kép: Szayly Bálint – DUE)



1 hozzászólás

#1 Vedres Bea 2015.07.24.21:55:35

Elég elszomorító jóslatok vannak itt, s mintha meglenne minden okunk rá

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra