A lányok jobbak. 20 év helyesírás
2017. 05. 31. 8 hozzászólásEgy tanár meséli: „A diákom ezt mondta évvégén: nekem elég a kettes nyelvtanból, nekem nem kell tudni az ly-t”.
Nem így vélekednek azok tanárok és diákok, akik 20 éve lankadatlanul készülnek az általános iskolások Simonyi Zsigmond helyesírási versenyére. A 20. évfordulón – 2017. május 20-án – Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens, a verseny titkára, egyben legfőbb szervezője számokat sorolt: 20 év alatt 2450 diák vett, 27%-uk határon túli; a díjazottak 72%-a lány. Az elmúlt 10 évben 239 településről (közte 57 határon túli településről) érkeztek versenyzők az ELTE Bölcsészettudományi Karán megrendezett döntőre. A legjobban reprezentált megyék: Budapest után Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna! A verseny szervezőitől tudtuk meg, hogy „egy Nógrád megyei kislány lett az elmúlt 20 év legeredményesebb versenyzője, a tavalyihoz hasonlóan idén is 100 pontos hibátlan teljesítménnyel nyerte meg a versenyt, most a 8. osztályosok között”.
Antalné Szabó Ágnes mutatja be a verseny történetét
A nagyközönség nem biztos, hogy ismeri Simonyi Zsigmond nevét. Fábián Pál (korábbi zsűrielnök) így értékelte: „munkásságával új irányt szabott a magyar helyesírás fejlődésének. Tanítványai voltak: Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Juhász Gyula, Bárczi Géza, Pais Dezső, Gombocz Zoltán, Beke Ödön, Kertész Manó, Balassa József. És végső soron mi is valamennyien Simonyi Zsigmond tanítványai, követői vagyunk, hiszen az ő elképzelései élednek újjá mindig, amikor ceruzát vagy tollat veszünk a kezünkbe, vagy leülünk a számítógép elé.”
Az idei verseny eredményei itt érhetők el.
A feladatlapokat is meg lehet nézni itt.
(Kép és szöveg: Manyszi)
8 hozzászólás
hajrá kis helyesírók!
Mindig rokonszenves, amikor gyerekek tanulmányi versenyen vannak. A helyesírás talán mégsem annyira fontos, mint sokan gondolják, versenyezni belőle pedig igazán nem kellene, de azért örülök, hogy hasznos dolgokkal foglalkoznak ezek a gyerekek.
Jó, hogy vannak olyan tanárok és gyerekek, akik még hasznosnak, fontosnak tartják a helyesírást. Láttam már helyesírni alig tudó tanárt (néha miket írnak a táblára!), valószínűleg ezért harcolnak egyesek annyira, hogy az érettségin ne legyen beszámítható a helyesírás. El is érték.
Az üllőji utat milyen j-vel kell írni
A helyesírást fontosnak tartom, és zavar, amikor helyesírási hibákat fedezek föl egy kiadványban. De a nyelvtan is fontos lenne, és vannak kérdések, amelyekre nem tudom a helyes választ. Például: foglaljuk el helyeinket (vagy helyünket), elhozták feleségeiket (vagy feleségüket), megérkeztek a gyerekek útlevelei (vagy megérkezett a gyerekek útlevele). Az utolsó példa azért félreérthető, mert úgy tűnik, mintha a gyerekeknek egy közös útlevele (útlevelük?) volna.
Kedves Előd Erika:szívesen válaszolunk kérdéseire, ha felteszi őket az ezen az oldalon található nyelvi tanácsadásban. A konkrét kérdése már meg is van a válasz, meg lehet találni honlapunk keresőjének a segítségével. Üdvözlettel: Manyszi
Miért lenne baj az, ha van egy egyszerűsödött, egyesek szerint „romlott” helyesírás vagy írásmód?
Joó Jánosnak: Azért, mert akkor előbb-utóbb nem lesz helyesírás. Képzeld el azt az írásbeli kommunikációt, amelyben ilyesmik vannak: erdejben jarunk az osztajjal.