Lokális, regionális: az irodalom és kultúra éltető közege
2018. 07. 06. 3 hozzászólásKeveset beszélünk arról, hogy a lokális kultúra milyen megtartó erőt képvisel a nemzeti kultúra szempontjából.
A helyi közösségek, a lokális és regionális miliő tényleges táptalaja a később magasabb szintre emelkedő irodalomnak és kultúrának, amely válhat akár nemzeti, akár világméretekben is meghatározó vagy hatást kifejtő tényezővé. Meg vagyunk győződve arról, hogy az igazán fontos, egész életutakat meghatározó tényezők mindenkor helyi szinten történnek, csak a lokális értékből válhat nemzeti vagy nemzetközi hatású életmű. Miként a világörökségi helyszínek is mindenkor a helyi kulturális örökségből nőnek ki, ugyanúgy a lokális irodalom és kultúra produktumai és művelői sem azonnal a „csúcs”-ra születnek, hanem oda kitartó és a helyi közösséget meggyőző munkával jutnak el. Így válik a lokális vagy regionális közeg a kiterjedt alkotói recepció előkészítőjévé, próbaterepévé, sokszor valódi tartós ösztönzőjévé. Írják konferenciafelhívásukban a Partiumi Keresztény Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke. A 2018. november 5-6-i nagyváradi konferencia a következő témákban vár előadókat:
- A lokális irodalom és/vagy kultúra mint fogalom története és meghatározása. Az irodalom- és kultúratudomány viszonya a lokálishoz, a regionálishoz
- A társadalom viszonya a lokális és regionális irodalmi és kulturális örökséghez. Oktatás- és művelődéspolitika
- Helyi alkotók és/vagy közösségek által létrehozott irodalmi és kulturális örökség
- A helyi emlékezet helyei: lokális és regionális emlékezethelyek. Emlékezetpolitika
- Ikonikus személyek, szimbolikus helyek egy-egy lokális közegben
- Elfeledett vagy a magas irodalom színterére ki nem jutott alkotások és alkotók
- Negatív irodalmi és kulturális örökség. Szembenézés a múlt problematikus jelenségeivel
- A helyi értékek helye az irodalmi és a kulturális kánonban
- Az irodalomtanítás lokális-regionális jellege
- Műkedvelő irodalmi-művészeti tevékenységek a lokális és az összmagyar irányzatok tükrébe
- És még valami: A konferencia néhány előadás erejéig fókuszba kíván állítani olyan szerzőket, alkotókat, akik valamilyen módon kapcsolódnak Nagyvárad lokális, illetve a Partium vagy Erdély regionális közegéhez, és bizonyítják, hogy a magas irodalom és kultúra kizárólag a helyiből nőhet ki. Idén választásuk a 130 éve született Karácsony Benőre (1888–1944) esett, aki életművével jól példázza azt a helyzetet, amelybe jelenleg a lokális és regionális irodalom és kultúra megítélése esik az általános – és tegyük hozzá: sokszor a kanonizált – közvéleményben (is): Németh László szerint ugyanis a koncentrációs táborban életét vesztő szerző „egészen társtalan a magyar irodalomban”. Várják tehát olyan előadók jelentkezését is, akik – a fentebbi témák mellett, azokkal párhuzamosan vagy azokba ágyazva – a Karácsony Benő-i életmű bármely aspektusát vizsgálják, különös tekintettel a genius locira, amelyet Gyulafehérvár és Kolozsvár jelentett az író számára. Jelentkezni lehet 2018. augusztus 31-ig ezen a címen: irodalmi.konferencia.pke@gmail.com.
(PKE, Manyszi)
3 hozzászólás
Nagyon szép kezdeményezés, hogy a zseniális, ám eléggé visszhangtalan Karácsony Benőre emlékeznek, ismertessék meg minél több egyetemistával.
Kicsit szembemennek a trendekkel, a mainstreammel, de az a jó. Végre!
Ha Partium, legyen „Partium”, pár szóval a folyóiratról: vidéki lap, nagy ölelésben. Változatos a szerzőgárda, vannak állandók, visszatérők és újak. Lélek és irodalom. Együtt partikuláris és nembeli, a mindennapi vacakolások és a magas („magvas”) gondolkodás. Egy az ember, az emberben van az Egész. A felvilágosult elméknek is el kell gondolkodniuk: milyen eszmék mentén hirdetik az emberi jogokat, kötődnek-e valláshoz? A protestáns vallásújítások, a jeles gondolkodók tevékenysége fontos művelődéstörténeti anyag (sajnos nem tananyag). Mindezek újragondolása a társadalomtudományok erősítését is szolgálja. A Partium fotói is szélesre tárják a horizontot, Litvániára, majd Beregszász – Kassa – Szatmárnémeti – Nagyvárad, beljebb: Nyíregyháza, Mátészalka a pásztázott útvonal. Szocifotók, ember a mindennapokban (a rengetegben), Tér/kép/tár a folyóirat: képet tár föl a térről, a térségről, ahol kis/közösségek, népek élnek, részei nemzetnek, Európának.
Jó ízű irodalom – él a Partium. Éltetik a szerzők, a szerkesztők, szorgos-gondos törődéssel a kiadó (UART), birkózva a működtetés megannyi nehézségével. A szellemiség, az alkotói lendület és érték megérdemli a fennmaradást biztosító támogatást.
Az uniós hivatalokban azt gondolják, a távoli kis/közösségekről majd ott gondoskodnak. Nem ismerik őket, de meghozzák a döntéseket. Sok érték van errefelé is, mi figyelemre érdemes, figyelmeztet a Partium. Így foghatók át távolságok, így érnek össze terek. Talán emberek is.
(Részlet: Kárpátaljától Elzászig = Agria, 2018/2.)