jelzős szószerkezetek és összetett szavak a mellérendelésben

A kapcsolatos jelzős mellérendelő szószerkezetekben, ha az egyik tagot külön-, a másikat pedig az utótaggal egybeírjuk, kell-e kötőjel az egyébként különírt tag után vagy elé? Erre nem találtam egyértelmű utasítást az Osirisben.
Pl.: informatikai- és üzembiztonság, pénz- és fizetési forgalom, ill.
szolgáltatáslétesítés és -változtatás.

Az ilyen – nem túl ritkán előforduló – esetekben mindig ketté kell bontani a szerkezetet, majd megnézni, hogy az azonos elő- vagy utótaggal külön-külön milyen viszonyban állnak az egymástól eltérő szavak.

A problémakör egyik iskolapéldája az általános és középiskolai szerkezet, ahol egy jelzős alárendelő szintagma (általános iskolai) és egy összetett szó (középiskolai) kerül egymással kapcsolatos mellérendelő viszonyba (de kerülhetnének akár választó, ellentétes stb. mellérendelő viszonyba is), majd ezt egyszerűsítjük le úgy, hogy csak az egyikük őrizze meg az azonos utótagot. Ilyenkor – mivel eredetileg sem kötőjeles az általános iskolai szintagma – az új szerkezetebe sem teszünk kötőjelet. Ugyanez igaz az informatikai és üzembiztonság alakra is.
Ha megcseréljük a sorrendet, és előbbre kerül a középiskola, akkor viszont már így kéne írni: közép- és általános iskolai – ilyenkor a kötőjel azt fejezi ki, hogy a távolabb kerülő utótaggal az adott szó összetételt alkot, és hogy emiatt eredetileg egybe lennének írva. Ennek alapján értjük meg, hogy miért kell úgy írni a második kérdéses alakot, hogy pénz- és fizetési forgalom.
A szolgáltatáslétesítés és -változtatás esetében két ugyanolyan szerkezetű szóösszetétel kapcsolatáról van szó, csak itt éppen az előtag közös. Ilyenkor helyesen a második (megrövidült) tag elé teszünk kötőjelet – újfent jelezve, hogy itt is egy összetételről van szó.

(MP)