Ámokfutás (14.): Bencze téves oldalvágásai – a tudomány szemszögéből
2018. 11. 26. 10 hozzászólásAz oldalvágás eleve nem szép dolog, de ha kiderül, hogy téves, merthogy az illető nyelvészként nem ismeri a nyelvészetet, kínos.
Büky László írja a Magyar Nyelv 2007/1. számában: Kemény Gábor írt a közelmúltban az „és-sel nem kezdünk mondatot” nyelvhelyességi babonáról egy BENCZE LÓRÁNTtól való megállapítás kapcsán (MNy. 2006: 256). Bencze „egy oldalvágás erejéig megemlíti – idézi Kemény Gábor – a nyelvművelőket, imígyen: a lelkes nyelvművelők, akárcsak a zöldek, több kárt tesznek néha, mint a környezetszennyezők. Kiirtanák a mondatkezdő és-eket a Halotti Beszédből is”. Ezután Kemény Gábor szakmai tapasztalatára, valamint a NyKk.-re és a NymKsz.-ra hagyatkozva elmondja, hogy az „és-sel nem kezdünk mondatot” kitétel aligha található meg a „lelkes [?] nyelvművelők” nézetei között. A Tompa Józseftől származó, NyKk.-ből származó megállapítás azt mondja, hogy a szóban forgó kötőszó „bátran használható még előzmény nélkül vagy csak odagondolt előzménnyel is, a szót új tárgyra terelő céllal, pl. És te mit kerestél ott?”. Nos: a HB. és K. számos és kötőszavának szerepköréhez a Kemény Gábor által mondottakon kívül azt kell figyelembe venni, hogy ezeknek csupán egy része van szövegmondat elején, a többi nem. A HB. és K. központozásáról írott munkájában Pásztó András (MNy. 1988: 188–9) megállapította, hogy a szövegmondatok kezdete piros nagybetűvel van jelölve, s az előző szövegmondat végén mindig pont van; ha pont után kisbetűs a kezdés, szövegmondategység (tagmondat) következik. Erre hivatkozik később Benkő Loránd is (Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 363). Nos: kisbetűs és négy, (piros) nagybetűs hét van. Utóbbiak száma, illetőleg használata a HB. és K. szövegfelépítésének jellegéből fakad…”
Nos: ez a Bencze Lóránt találtatott – még nyugdíjasként is – alkalmasnak a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vezetésére, míg a tévedést belátva 2017-ben távozásra bírták. Addigra már mindent tönkretett: az intézeten túl saját életművét is. Bár ez utóbbit már korábban elkezdte, ahogy azt a fenti 2006-ból és 2007-ből származó helyreigazítás is mutatja. És erősítsük meg: kezdhetünk és-sel mondatot, a „lelkes” nyelvművelők nem irtják az és-eket sem a Halotti beszédben, sem másutt; arról viszont most már bizonyíték van, hogy maga Bencze Lóránt több kárt tett a nyelvészetben, mint általában a környezetszennyezők.
A Manyszi sorozata erről a kérdésről:
Ámokfutás (1—13.): http://www.e-nyelv.hu/2017-07-11/amokfutas-13/
Kép: Bencze Lóránt megköszöni kitüntetését (Manyszi)
10 hozzászólás
Soha nem volt kérdés számomra, hogy és-sel nem kezdhetünk mondatot, és soha nem is hallottam ennek tiltását.
Ugye, micsoda ereje van ebben a szövegkörnyezetben is a mondatkezdő és-nek? Forrás: Móricz Zsigmond: Hét krajcár.
(…) Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat.
És akkor beállított hozzánk egy koldus. Éneklő hangon nagy siralmas könyörgést mondott. (…)
az és-sel nem kezdünk mondatot babona, én nyelvész munkájában nem találkoztam ezzel, sőt inkább az ellenkezőjével, ld. Szepesy Gyula
tényleg ott tart még, hogy éssel nem kezdünk mondatot?
hol él?
Olvastam a Benczéről írt cikket,amiben helyretettétek ezt a felfújt pulykakakast! igazazok van,nem kell hagyni a nyelvművelés és az anyanyelv ügyét! Ezt az embert én már régóta nem tudom hova tenni,de ez legyen az én gondom.
Imádom ezt a sorozatot.:)
Egy teljesen jelentéktelen, ráadásul már nyugdíjas ember. Hagyjátok a fenébe, nézzetek előre!
Úgy látom, ez itt a nyelvészeti kultúrharc. Csak a helyzet nem világos.
Ez inkább a nyelvművelői kultúrharc. Sem Bencze Lórántnak, sem Balázs Gézának, sem a Balázs Gézát szolgáló hűséges csinovnyikoknak semmi köze a nyelvészethez.
Nagyot mondtál, pihenjél Hakapeszi Majom!