88. Petőfi Széphalmon

Petőfi elzarándokol Kazinczy sírjához, felháborítja házának, kertjének elhanyagoltsága, s vádolja a nemzetet érzéketlensége miatt.

Petőfi szavai később meghallgatásra találtak, a század végén már áll az emlékcsarnok, Széphalom lett a legnagyobb irodalmi-nyelvészeti zarándokhely, s felépült A Magyar Nyelv Múzeuma is. A környezet és a kert fejlesztése folytatódik…

 

Ez volt tehát

A múzsák egykori tanyája… (…)

Hiszen mit tett ő a hazáért?

Miatta hét esztendeig szivá csak

A börtönök dögvészes levegőjét,

És csak fél századig

Tartá vállán, mint Atlasz az eget,

A nemzetiségnek ügyét.

Magyar nemzet, most nem volnál magyar,

Ő akkor volt az, midőn senki sem volt,

Midőn magyarnak lenni

Szégyen vala. (…)

Ha gyermekem lesz,

Ki arra készül,

Hogy néked éljen:

Ide fogom majd őt vezetni

E sírhalomhoz… buzditásul.

Széphalom, 1847. július 11.