Humboldtok

2019. 09. 15. 2 hozzászólás

Alexander és Wilhelm von Humboldtról lett elnevezve a berlini egyetem.

„2019. szeptember 14-én 250 éve, hogy Berlinben megszületett Alexander von Humboldt báró (1769-1859), a világ valaha élt egyik legnagyobb természettudósa. Több tudományág megalapítása is az ő nevéhez fűződik, mint például az összehasonlító klimatológia vagy a növényföldrajz. A 90 éves korában elhunyt Humboldtot világszerte elismerték, Magyarországon is (már életében) jelentős tiszteletnek örvendett. (…) A magyar közvéleményben csak Humboldt Sándornak emlegetett tudós számos magyar utazóval, tudóssal, tudománypártoló főúrral ismeretségbe került.” Humboldtnak Pesten, a Nemzeti Múzeum parkjában van emlékköve, derül ki Debreczeni-Droppán Béla izgalmas írásából. „A park legrejtélyesebb emléke ez, mely északkeleti szegletében, a külső sétány fordulójának közelében található. Korábban bokrok, tiszafák takarásában, teljesen elrejtve aludta „csipkerózsika-álmát”. A kert 2018-19-es rekonstrukcióját követően már jól látható, de hogy az egyszerű szobortalapzatnak tűnő kő mi is valójában, arról az alábbiakban bővebben írunk. A kövön már évtizedekkel korábban is alig volt olvasható a latin nyelvű felirat, mindössze néhány szó, rögtön az első: „VASHINGTON”. Innen kapta később az emlékkő elnevezését, melynek 18 soros szövegében még ma is jól kivehető két további név: Alexander von Humboldté és Kubinyi Ferencé. Utóbbi tehát az első amerikai elnök, valamint kora leghíresebb természettudósa előtt tisztelegve állíttatta e követ.” A továbbiakról érdemes elovasni a teljes cikket: magyarmuzeumok.hu/cikk/a-250-eve-szuletett-alexander-von-humboldt-emlekmuve-a-muzeumkertben. Nyelvészként, az általános és összehasonlító nyelvtudomány művelőjét, az antropológiai nyelvészet egyik megalapítóját, Alexander von Humboldt bátyját, Wilhelm von Humboldtot (1767—1835) tiszteljük. Könyet írt a szanszkrit, a baszk és Jáva nyelveiről. Alapvető nyelvészeti munka ennek bevezetése: Über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaus und ihren Einfluss auf die geistliche Entwicklung des Menschengeschlechts (Berlin, 1836).



 

2 hozzászólás

#1 Ferenci István 2019.09.16.20:22:38

Nagyon jó cikk! Nem is tudtam, hogy két Humboldt volt, s azt főleg nem, hogy kettőjükről nevezték el a berlini egyetemet. Az pedig egyszerűen kuriózum, hogy Pesten emlékköve van a természettudósnak. Szerintem ezt verjük nagydobra!

#2 DDB 2019.09.16.20:23:47

Elkezdtem a nyomozást, hogy kimondhassam, hogy az ismertetett múzeumkerti emlékkő az első a világon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra