A 13. Élő magyaróra tábor krónikája

Ötven résztvevő, tizenhat előadás

Kisfilm a táborról: https://www.youtube.com/watch?v=VNHKCpcIJZM

1.nap, 2023. július 5. szerda. Beteltek Újhely szálláshelyei: 13. Élő magyaróra tábor – közel 50 résztvevővel az ország minden részéből. A magyartanárokat Ringer István múzeumigazgató (Kazinczy Múzeum) és Pölcz Ádám programiroda-vezető (PKÜ Kazinczy Műhely) köszöntötte. Terdikné Takács Szilvia szakértő (PKÜ Kazinczy Műhely) bemutatta az Élő magyaróra-videósorozatot, majd Balázs Géza egyetemi tanár, a Műhely szellemi vezetője osztotta meg gondolatait a nyelvi tudatalatti és a kultúra, folklór viszonyáról jó néhány bennünk élő tudattalan cselekedet, kifejezés (szóbotlás, álom, firkálás, sóhajtozás) kapcsán. Oberczián Géza és Bíró Máté bemutatta a KMI12 programot, felkínálva az iskoláknak a benne résztvevő mai Kárpát-medencei írók-költők személyes bemutatkozását; valamint ehhez kapcsolódó óravázlatokat. Csütörtökön Kövecses Zoltán nyelvészprofesszor előadásával folytatódik a nyilvános program a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban.



2.nap: „A Balaton-felvidéken egy szakralitás és bor pályázaton nem mondhattam el, ezért egy másik borvidéken elmondom” kezdte előadását Kövecses Zoltán, az ELTE professor emeritusa, majd pedig a fogalmi metaforák elméletét mutatta be az útszéli keresztek, a kápolnák, a szőlő és a bor példáján. Előadása a nyelvészeten túlmutatóan arra is kereste a választ, hogy az individualista társadalomban a közösség és táj élménye úgy jelenik meg, mint szeretetet sugárzó formáló erő. Vagyis megtestesülnek a dolgok, a metaforák valósággá válnak. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró nyelvtani játékba vonta be a magyartanárokat. A délutáni szakmai kirándulás első megállóhelye Alsóregmec volt, ahonnan egykor Kazinczyt letartóztatták és elhurcolták. Majd következett a csodálatosan felújított fűzérradványi kastély és maga a fűzéri vár. Ezeken a helyeken békén hagyják az érdeklődőket, hogy szabadon járják be az élethű helyszíneket. „Valószínűleg soha nem láttam volna ezeket a csodákat, ha nem jövök el az Élő magyaróra táborba”, mondta egy dunántúli résztvevő. 



3.nap: „A magyartanár határhelyzetben van a tudomány és nevelés között” kezdte Madáchról szóló előadását dr. Hauber Károly (Türr István Gimnázium, Pápa). A Tragédia egyik következtetése: Az Úr azt üzeni: ne tudd, és azt mondja: bízz. Mert mi lenne, ha tudnánk a válaszokat? Fölvetődött, hogy a Tragédia elemezhető lenne a fogalmi metaforák (pl. utazás) alapján is. Tuba Márta (Gárdonyi Géza Gimnázium, Érd) Petőfi szerelmi metaforáit mutatta be. Czomba Magdolna (Bessenyei Gimnázium, Kisvárda) és Terdikné Takács Szilvia szakértő (PKÜ Kazinczy Műhely) a magyartanárok kérdéseit gyűjtötték csokorba. A MAGYARTANÁR apostol, sámán, misszionárius: ha mi nem hozunk szóba valamit, akkor az végleg elvész a tanulók számára. A Nemzeti Színházban történt bejelentés után az ÉLŐ MAGYARÓRA TÁBORBAN, 2023. július 7-én Sátoraljaújhelyen rajtolt az oldott, közéleti ANYANYELVI PIKNIK, amely sok helyen felbukkan majd a legkisebb falutól a fővárosig. A meghívott vendég dr. Hujber Szabolcs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) magyartanár, dalszerző volt, aki kellő humorral mutatta be a dalszövegkultúrát, és elmondta, hogy ki lesz az első, igazán világhírű magyar énekes (mi már tudjuk, de nem adjuk tovább). A dalszövegek lényege, hogy a refrént „csordavokálban” lehessen üvölteni. Az esztétikailag értéktelen szövegek életeket tudnak menteni, ezek szerint, bár nem tudjuk, de Szabolcs szövegeinek is volt ilyen hatása. A pikniket Petőfi 200 vetélkedő és nyelvi tanácsadás zárta.



4.nap:  Petőfi 1847-ben ezen a napon Diósgyőrben járt, és három napra rá itt volt Széphalomban, ahol most az Élő magyaróra tábor Petőfi-szótár napját rendeztük meg. Ennek előhangjaként Lőrincze Péter személyesen adta át A Magyar Nyelv Múzeumának édesapja, Lőrincze Lajos saját kezű céduláit tartalmazó iratszekrényét. A Petőfi utazásait bemutató kiállítást Nyiri Péter múzeumigazgató ajánlotta. Bartal Csaba, a Múlt-Kor történelmi folyóirat főszerkesztője a Petőfi halálával kapcsolatos ismereteket gyűjtötte össze, és felvillantotta a reményt, ha a fehéregyházi tömegsírokat feltárnák, akkor választ is kaphatnánk a nagy titokra. A Múlt-Kor egyébként szívesen ered nyomába történelmi titkoknak. „2000-ben írtam egy tanulmányt, beküldtem egy történelmi lapnak, azt mondták, nem közöljük, de közölheted, ha alapítasz egy lapot.” Így jött létre a Múlt-Kor történelmi folyóirat. Minya Károly főiskolai tanár (Nyíregyházi Egyetem) a Petőfi-utánzérzésekről, Dénes Ágota tanárnő (Csögle) Petőfi Vas megyei legendáriumáról tartott előadást. Balázs Géza (SZFE) Petőfi-szótár címmel foglalta össze a Petőfi-kultusz kulcsszavait. És ezután következett a Kazinczy-kert és a sátoraljaújhelyi vár…



Előadóink voltak:

Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató (SZFE, PKE)

Bartal Csaba, a Múlt-Kor történelmi magazin főszerkesztője

Bíró Máté költő, (KMI12, Magyar Napló)

Czomba Magdolna tanárnő (Bessenyei Gimnázium, Kisvárda)

Dénes Ágota tanárnő (Csögle)

Hauber Károly dr. tanár (Türr István Gimnázium, Pápa)

Hujber Szabolcs nyelvész, adjunktus (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem)

Kövecses Zoltán nyelvész, professor emeritus (ELTE)

Lőrincze Péter közgazdász, Lőrincze Lajos hagyatékának gondozója, a Magyar Nyelvőr védnöki testületének tagja

Minya Károly nyelvész (Nyíregyházi Egyetem)

Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója

Oberczián Géza (KMI12)

Pölcz Ádám nyelvész, programiroda-vezető (ELTE TÓK, PKÜ Kazinczy Műhely)

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró

Terdikné Takács Szilvia magyartanár, szakértő (PKÜ Kazinczy Műhely)

Tuba Márta tanárnő (Gárdonyi Géza Gimnázium, Érd)