főtt-tojás-festés, pirított-tészta-leves

Bajba jutottam, amikor a diákjaim azt kérdezték, hogyan írjuk azokat a szavakat, amelyekben a második mozgószabály és az egyszerűsítés elve „ütközik”. Hiszen szinte patthelyzetet jelent, hogy ha mindkett�? köt�?jelet igényelne egy összetett szóban, de azon belül más helyen. Őszinte leszek: nem tudtam válaszolni arra, hogyan írjuk helyesen például a „főtt-tojás-festés” vagy a „pirított-tészta-leves” szavakat. Azt javasoltam, oldjuk fel az összetételi viszonyt, s mondjuk úgy: „főtt tojás festése”, illteve „pirított tésztából készült leves”; de nem voltak hajlandóak ezt elfogadni, mondván: mindez csak a probléma átlépése, nem pedig megoldása volna. Ezt az érvet el kellett fogadnom, s mert én nem tudtam, megígértem: magam is tanácsot kérek erről.

Kérdése teljesen indokolt. Az Osiris Kiadó Helyesírás c. kézikönyve azonban erre is választ ad 133. oldalán, ahol „A két kötőjeles és a különírt közszói összetételek” alatt többek közt az alábbi olvasható:

„Ha az eredetileg különírt szerkezet jelzője ugyanolyan hosszú mássalhangzóval végződik, mint amilyennel a jelzett szó kezdődik, a három azonos mássalhangzó miatt nincs mód az egybeírásra, ezért a két kötőjeles megoldás jöhet szóba: barokk-kép-restaurálás, égetett-tégla-értékesítés, festett-tapéta-bolt. Ezeket a nehézkes szerkezeteket azonban jobb feloldani: festett tapéták boltja.”

Ennek alapján tehát a javasolt írásmód a „főtt-tojás-festés” és a „pirított-tészta-leves”.

A hasonló eseteket kísérelték meg összegyűjteni egyébként a Wikipédia internetes lexikon „Egynél több kötőjellel írt összetételtípusok listája” c. cikkében.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.