megfogalmazásbeli bizonytalanság

Az alább idézett második mondat (annak is a második fele) nekem egy kissé gyanús. A „kiegészített” szó után én nem az „arcot” szót írnám. Valahogy olyan furcsán hangzik, viszont nem tudom miért és azt sem, hogy mit tennék helyére. Mintha birtokos esetben kéne állnia. „Arcát”? Hogy is van ez? Ez így értelmes? Szerintem azt akarta írni, hogy a két tükörképpel kiegészített képet kéne összehasonlítani (egyik és másik oldal kiegészítése révén készült két kép):

„Egyébként- úgy rémlik – nincs is szimmetrikus arc. Ott derül ez ki, mikor az annak vélt arc tengelyébe tükröt helyezünk, s a két arcfél tükörképeikkel kiegészített arcot hasonlítjuk össze.”

Valóban, az Ön által küldött levélrészletben kissé problémás a megfogalmazás; a következő mondatban értelmezésbeli buktatók vannak: „Ott derül ez ki [hogy nincs szimmetrikus arc], mikor az annak vélt arc tengelyébe tükröt helyezünk, s a két arcfél tükörképeikkel kiegészített arcot hasonlítjuk össze.”

Helyesen valahogy így lehetne megfogalmazni az alárendelt tagmondat második tagmondatát: „s a két arcfél tükörképeinek kiegészítésével kapott két arcképet hasonlítjuk össze”. Vagy: „s a két arcfél tükrözésével nyert arcképeket hasonlítjuk össze”.

A megfogalmazás azért (is) lehet zavaró a kérdéses mondatban, mert nem az összehasonlítandó arcokat egészítjük ki (a „kiegészített arc” pedig erre enged következtetni), hanem az arcfeleket azok tükörképeivel.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.