abszolút érték, helyi érték

Matematika és fizika tankönyvek szerzőjeként váltakozó sikerű harcban állok a különböző kiadók szerkesztőivel, nyelvi lektoraival egyes szakkifejezések írásmódja miatt. Az egybe- vagy különírás, ill. a kis- vagy nagybetűs írás a fő ütközőpontok. Klasszikus ilyen probléma pl. az „abszolútérték” és a „helyiérték”. Szerintem pl. az „emberi élet” lehet „abszolút érték”, de a –3-nak a 3 az „abszolútértéke”; vagy Indiában a tehenek élete lehet „helyi érték”, de a „2009”-es számban a 2-nek az ezres az „helyiértéke”. Egy amortizálódott egyiptomi piramis lehet „csonka gúla”, de a térgeometriában mást hívunk „csonkagúlának”. Az „Univerzum” és a „Metagalaxis” szerintem tulajdonnevek, hiszen mindegyikből csak egy van, tehát nagy kezdőbetűvel írandók. Számos egyéb példa van (egészrész, törtrész, nemnegatív, valószínűségszámítás, Föld-típusú bolygók…), amit a szakmai kiadványok mind (v. szinte mind) így írnak (meglehet, helytelenül) – mi ilyenkor a teendő? Mi a véleményük minderről?

A jelenleg érvényben lévő helyesírási szótár szerint az említett matematikai kifejezések különírandóak: abszolút érték, helyi érték, csonka gúla, egész rész, tört rész, nem negatív. Az univerzum szó kis kezdőbetűs a szótár szerint, és a Metagalaxis nem szerepel benne. Természetesen érthető a matematikusok magyarázata az egybeírást illetően. Ha lehetőség adódik, irodánk a problémát az MTA Magyar Nyelvi Bizottságában megemlíti, amelynek tagjai között matematikusok is vannak.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.