zrt.-től (pont a kötőjel előtt)
2010. 08. 12.Ha rövidített (mozaik) szót – a mi esetünkben a Zrt. szót toldalékoljuk, a szó végén, a kötőjel előtt kitesszük-e a pontot? A már köznévvé vált szók után – mint a tsz – értelemszerűen nincs (ez benne is van a helyesírási szabályzatban), a Zrt. azonban újabb keletű kifejezés. Emiatt merültek fel kétségeink. Tehát Zrt.-től vagy Zrt-től a helyes írásmód?
A zrt., nyrt. nincsenek is benne még a szótárakban, az rt. már például az Akadémiai Kiadó 1999-es Magyar helyesírási szótárában is megtalálható, és ebből ki lehet indulni. A zrt.-t rövidítésként, a tsz-t viszont mozaikszóként kezeljük (ezen belül betűszóként), ezért tér el az írásmódjuk: a zrt. ponttal íródik, a tsz pedig pont nélkül. Eredetileg az a különbség, hogy a mozaikszókat a leírt formában is ejtjük, míg a rövidítéseket a teljes alakjukban, így a pu.-t nem [péú]-nak, hanem pályaudvar-nak. Az rt., zrt., nyrt. annyiban nem tipikus példák, hogy ezek már jócskán előrehaladtak a mozaikszóvá válás útján, tehát jóformán csak a hagyomány miatt kezeljük még őket rövidítésként, valójában tényleg a tsz típusához tartoznának. Ez még egyébként csak a mozaikszóvá válás folyamata, nem a köznévvé válás útja: ez utóbbi példái a tv > tévé, CD > cédé esete, sőt az áfa, a taj szavakat is így kezelhetjük. (OH 403.)
Az említett Helyesírás c. kötet 375–376. oldala említi egyébként, amit a szabályzat 280. pontja tárgyal, hogy a rövidítésekhez elvileg a teljes alak szerint illesztjük a toldalékokat, tehát a zrt.-nél mivel zártkörűen működő részvénytársaság a teljes alak, elvileg a zrt.-hoz, zrt.-gal stb. lenne a megfelelő. Mivel azonban széles körben elterjedt már a betűző [zéerté] ejtés, a zrt.-hez, zrt.-vel alakok elfogadottak és javasolhatók. (Ugyanígy a névelőnél is: a korábbi rt. rövidítésnél eredetileg az a rt. alakot ajánlották a teljes alak miatt, de mivel [erté]-nek ejtjük, az az rt. forma lett a helyénvaló.)
Nem véletlen, hogy mindvégig kis kezdőbetűt használtam: a két rövidítés alapvetően kisbetűs, csak tulajdonnév részeként (a cég teljes nevének említésekor) válnak nagybetűssé. Az, hogy tulajdonnévvel jelölt intézményre utalunk, még önmagában nem ok a nagybetűre, a szabályzat 188. d) pontja alapján.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
Az említett Helyesírás c. kötet 375–376. oldala említi egyébként, amit a szabályzat 280. pontja tárgyal, hogy a rövidítésekhez elvileg a teljes alak szerint illesztjük a toldalékokat, tehát a zrt.-nél mivel zártkörűen működő részvénytársaság a teljes alak, elvileg a zrt.-hoz, zrt.-gal stb. lenne a megfelelő. Mivel azonban széles körben elterjedt már a betűző [zéerté] ejtés, a zrt.-hez, zrt.-vel alakok elfogadottak és javasolhatók. (Ugyanígy a névelőnél is: a korábbi rt. rövidítésnél eredetileg az a rt. alakot ajánlották a teljes alak miatt, de mivel [erté]-nek ejtjük, az az rt. forma lett a helyénvaló.)
Nem véletlen, hogy mindvégig kis kezdőbetűt használtam: a két rövidítés alapvetően kisbetűs, csak tulajdonnév részeként (a cég teljes nevének említésekor) válnak nagybetűssé. Az, hogy tulajdonnévvel jelölt intézményre utalunk, még önmagában nem ok a nagybetűre, a szabályzat 188. d) pontja alapján.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.