zrt.-től vagy Zrt.-től (ponttal a kötőjel előtt)

Ha rövidített (mozaik) szót – a mi esetünkben a Zrt. szót toldalékoljuk, a szó végén, a kötőjel előtt kitesszük-e a pontot? A már köznévvé vált szók után – mint a tsz – értelemszerűen nincs (ez benne is van a helyesírási szabályzatban), a Zrt. azonban újabb keletű kifejezés. Emiatt merültek fel kétségeink.
Tehát Zrt.-től vagy Zrt-től a helyes írásmód?

Ha a „zrt.”, „nyrt.” nincsenek is benne még a szótárakban, az „rt.” már például az Akadémiai Kiadó 1999-es Magyar helyesírási szótárában is megtalálható, és ebből ki lehet indulni.

A „zrt.”-t rövidítésként, a „tsz”-t viszont mozaikszóként kezeljük (ezen belül betűszóként), ezért tér el az írásmódjuk: a „zrt.” ponttal íródik, a „tsz” pedig pont nélkül. Eredetileg az a különbség, hogy a mozaikszókat a leírt formában is ejtjük, míg a rövidítéseket a teljes alakjukban, így a „pu.”-t nem [péú]-nak, hanem „pályaudvar”-nak. Az rt., zrt., nyrt. annyiban nem tipikus példák, hogy ezek már jócskán előrehaladtak a mozaikszóvá válás útján, tehát jóformán csak a hagyomány miatt kezeljük még őket rövidítésként, valójában tényleg a „tsz” típusához tartoznának. Ez még egyébként csak a mozaikszóvá válás folyamata, nem a köznévvé válás útja: ez utóbbi példái a tv > tévé, CD > cédé esete, sőt az áfa, a taj szavakat is így kezelhetjük. (Osiris Kiadó, Helyesírás, 403. o.)

Az említett Helyesírás c. kötet 375–376. oldala említi egyébként, amit a szabályzat 280. pontja tárgyal [ez egyébként épp a kérdéshez kapcsolódna, szemben a betűszók toldalékolásáról szóló 286. a) ponttal], hogy a rövidítésekhez elvileg a teljes alak szerint illesztjük a toldalékokat, tehát a „zrt.”-nél mivel „zártkörűen működő részvénytársaság” a teljes alak, elvileg a „zrt.-hoz”, „zrt.-gal” stb. lenne a megfelelő. Mivel azonban széles körben elterjedt már a betűző [zéerté] ejtés, a „zrt.-hez”, „zrt.-vel” stb. alakok elfogadottak és javasolhatók. (Ugyanígy a névelőnél is: a korábbi „rt.” rövidítésnél eredetileg az „a rt.” alakot ajánlották a teljes alak miatt, de mivel [erté]-nek ejtjük, az „az rt.” forma lett a helyénvaló.)

Nem véletlen, hogy mindvégig kis kezdőbetűt használtam: a két rövidítés alapvetően kisbetűs, csak tulajdonnév részeként (a cég teljes nevének említésekor) válnak nagybetűssé. Az, hogy tulajdonnévvel jelölt intézményre utalunk, még önmagában nem ok a nagybetűre, a szabályzat 188. d) pontja alapján. Ezt egyébként az MTA Nyelvtudományi Intézet Gyakran Ismétlődő Kérdések oldala is ismerteti:
http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/gyik/gyik1.html — javaslom megtekintését (az oldal vége felé).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.