orvosszakma, orvos igazgató
2011. 03. 24.Hogyan írjuk helyesen az „orvosszakma” és az „orvosigazgató” szót?
A Helyesírási Szabályzatban van divatszakma, hiányszakma, nyomdászszakma, építőszakma, tehát szerintem egyértelműen az orvosszakma egy szó.
Ugyanebben a szabályzatban az orvos igazgató két szó, de az orvosigazgató helyettes kapcsolatban már külön írják.
Ugyanakkor a fegyházigazgató, gyárigazgató, vezérigazgató, kórházigazgató, múzeumigazgató, zeneigazgató, hírigazgató stb. egy szó,
a műszaki igazgató, termelési igazgató, ügyvezető igazgató, üzletfejlesztési igazgató pedig külön szó, ráadásul a menedzser-igazgató kőtőjeles…
Keresem, de nem látom a logikát….bevallom, nekem az orvosigazgató inkább egy szó…, de a neten elérhető szabályzatban tételes szerepel, külön szóként!
Az „orvos igazgató” kifejezés viszont különíródik, mivel olyan igazgatóról beszélünk, aki egyben orvos is: a szabályzat 114. a) pontjában szerepelnek hasonló esetek („mérnök bátyám”, „belgyógyász barátunk”, „közgazdász szakértő”, „gyermek király”, „ajándék könyv”, „rongy fráter”, „vendég néni”, „tüzér tizedes” stb.: ezeknél az első tagot is állíthatjuk a kérdéses személyről, dologról). Az egybeírt alak azt jelölhetné, hogy valaki az orvosoknak az igazgatója, de az orvosláshoz akár semmi köze. Az egybeírás és az összetett szavak lényegéről a szabályzat 95. pontjában lehet olvasni; ennek egy alesete az említett 128. c).
Hasonló okokból íródik egybe a „gyárigazgató”, „múzeumigazgató” stb. (a gyárnak, múzeumnak az igazgatója). A „műszaki igazgató”, „termelési igazgató” stb. viszont nem tartoznak ide, mert a „műszaki”, „termelési” szavak már melléknevek, nem főnevek, így összetétel sem jön létre: a minőségjelzős kapcsolatokat általában különírjuk a 107. a) pont szerint. Az „orvosigazgató-helyettes” megint más eset: itt az első két tag csak azért került össze, mert a kettőhöz együttesen kapcsolódik a harmadik; ezt mozgószabálynak hívják, l. a 139. b) pontot.
Az említett kötetben van egy példa, ami talán rávilágít a különbség: „művésztanár” ’művészeket oktató tanár’ [a művészeknek a tanára, vö. 128. c)], „művész-tanár” ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’ [101. a)], illetve „művész tanár” ’művészkedő tanár’ [114. a)]. Három írásmód, három különböző jelentés.
Az „orvos igazgató” tehát első ránézésre kötőjellel is elképzelhető lenne a különírthoz hasonló jelentésben, de itt igazából a különírás is egyértelműen kifejezi a kívánt jelentést, ezért ehhez mint alapesethez folyamodunk. Az is a különírás mellett szól, hogy a kötőjeles alaknál többé-kevésbé egyenrangúak és ugyanolyan módon, mértékben érvényesülnek az elemek (vö. „menedzser-igazgató”), míg a különírtnál más-más hangsúlyt kapnak, más-más jellegűek: az orvos igazgató sem feltétlenül ugyanannyira igazgató, mint amennyire orvos, jóllehet mindkettő állítható róla.
