Az én házam az én váram.

„Az én váram az én házam.”
„Az én múltam az én keresztem.” – típusú mondatoknál kell-e vesszőt tenni a „váram”/”múltam” után?

Az alábbi mondatokban névszói-igei állítmány fordul elő. Ha múlt időbe tesszük a két állítást, a következő mondatokat kapjuk: Az én házam az én váram volt. Az én múltam az én keresztem volt. (Vö. Az én házam valamikor az én saját váram volt.) Ebben az esetben az állítmány a „váram volt”, illetve a „keresztem volt” összetétel, jelen időben tehát az állítmány a „váram”. Mivel az alany és az állítmány közé nem teszünk vesszőt, így a helyes alakok: „Az én házam az én váram.” és „Az én múltam az én keresztem.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.