üvegházhatásúgáz-kibocsátás ~ üvegházhatású gázkibocsátás

Ha nem megoldható, hogy elkerüljük a szerkezetet, akkor hogy kell írni: üvegházhatású gáz kibocsátás? Vagy esetleg: üvegházhatású gázkibocsátás? Üvegházhatású-gázkibocsátás ?

A mozgószabály alkalmazásával az „üvegházhatású gáz” különírt szerkezethez a „kibocsátás” szó így kapcsolódik: „üvegházhatásúgáz-kibocsátás”. A 139/b. pont azonban azt is kimondja, hogy „A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak, lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás), hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb.”
Az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötetében további példák is találhatók a 132. oldalon:
„Léteznek olyan különírt szerkezetek is, amelyek, ha egy összetételi utótag járul hozzájuk, a mozgószabály végrehajtása nélkül is majdnem ugyanazt az értelmes szerkezetet eredményezik, a két forma között a jelentéskülönbség alig érzékelhető. Ilyenkor mindkét leírási mód megfelelőnek tekinthető. Például:
érettségikövetelmény-rendszer – érettségi követelményrendszer
kockázatitőke-társaság – kockázati tőketársaság
köztársaságielnök-választás – köztársasági elnökválasztás
önkormányzatiképviselő-testület – önkormányzati képviselő-testület
nemzetközikupa-szereplés – nemzetközi kupaszereplés”.

Megítélésem szerint a kérdezett szókapcsolat is ide sorolható. Mivel a mozgószabály túlzott használata nehézkes szóalakokat eredményez, ilyen esetekben talán érdemes az egyszerűbb írásmódot választani a könnyebb olvashatóság kedvéért: „üvegházhatású gázkibocsátás”. De csak ha tényleg nem lehet elkerülni a jelölt szószerkezetet: „üvegházhatású gáz kibocsátása…”

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.