exportál, kiexportál

Hogy fejezzük ki helyesen, ha adatot nyerünk ki egy rendszerből?
Exportálunk adatokat vagy kiexportáljuk őket?

Régi probléma az, hogy az idegen szavak, melyek eredetileg irányt jelölő elemet tartalmaznak, egy idő után felveszik a magyar megfelelőjének az igekötőjét. Gyakran idézett példa erre az invesztál (az előtagja, az -in jelentése: ’be’) és a beinvesztál (befektet). Az export szónak ex-eleme ’ki-’ jelentésű, emiatt tehát nem kívánkozik oda az igekötő.
Úgy tűnik azonban, hogy a számítógépes nyelvhasználatban nagyon gyakori az „adatok kiexportálása”. Egy doktori disszertáció így ír erről: „újabban azonban a számítógépes nyelvhasználatban használatos: (adatok) kiexportálása és beimportálása. Ez azonban nem nyelvi hiba, legfeljebb is csak műveltségi…”
Vagyis az ex- előtag jelentésének elhomályosulásával együtt szerepe van a ki- igekötőnek: „Az idegen szavak igekötővel való ellátásában a pontosabb közlésre való törekvés, az expresszivitás kifejezése, más igekötős igék analógiás hatása mellett a szerkezetkeveredésnek is lehet szerepe: exportál × kivisz > kiexportál, invesztál × befektet > beinvesztál stb., bár ezt kevéssé szokták hangsúlyozni”. Jelentéskülönbség kezd kialakulni tehát: exportál (közgazdasági fogalom), adatokat kiexportál (kinyer egy rendszerből).
(Az idézetek forrása: Sinkovics Balázs: Nyelvi változók, nyelvi változások és normatív szabályozás. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/828/1/sinkovics_phd_dissz.pdf)

(DÉ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.