még valaki

A nyelv megkülönbözteti a „még valaki” és a „mégvalaki” alakokat teljesen különböző jelentéssel, de a nyelvtan nem ismeri az utóbbit.

Például:
1. „Mielőtt még valaki félreérti…” – itt a beszélő próbál megelőzni egy félreértést.
2. „Mielőtt mégvalaki félreérti…” – itt pedig már történt félreértés, és a további félreértéseket próbáljuk megelőzni, a „még” itt „egy vagy több további” értelemben használatos.

Talán „joghézag” van a nyelvtanban, és így módszeresen helytelennek tekinti a mégtovább, mégjobb(an), mégegy stb. alakokat, amelyek szemantikailag minden esetben pontosan ugyanúgy különülnek el a beszélt nyelvben: fokozásként? Angol párjuknak megfeleltetve: „still/yet” és „more”.

További példák:
„Ne menj még tovább…” (… majd kicsit később) és „Ne menj mégtovább.” (… már eleget mentél.) Stb.

Írásban egyértelműen kell tudnunk megkülönböztetve kódolni a két esetet. Hogyan tegyük?

A nyelvben (és a helyesírásban, hiszen az Ön által felvetett kérdések nem a nyelvtan, hanem a helyesírás területére tartoznak) gyakori a homonímia, vagyis az azonosalakúság. Ez azért nem ritka jelenség a nyelvekben, mert véges számú elemből (beszédhangból) kell igen nagy, – elvileg – végtelen számú szót létrehozni. Néhány példa: ír (‘lejegyez’, illetve népnév), légy (rovar, illetve a lesz ige E/2. felszólító módú rövid alakja), megint (‘megró’, illetve ‘ismét’), ár (‘cipészszerszám’, ‘vízmennyiség’, ‘pénzben kifejezett érték’, ‘száz négyzetméternyi területegység’). Mint látható, a homonim szavak lehetnek azonos szófajúak (pl. az ár csak főnév lehet), de lehetnek különbözőek is (pl. az ír mint ige és mint főnév). Szintén kétértelmű az alábbi mondat: Pista részegen látta Jóskát.

A helyesírás területén ingadozik az, hogy mely jelentéskülönbségeket jelölünk írásban is, és melyeket nem. Például különbség van a vizes pohár (‘vizet tartalmazó vagy azzal szennyezett pohár’ és a vizespohár (‘vízivásra használatos pohár’) vagy a különáll (‘szétáll’) és a külön áll (‘magában áll’) szerkezetek között; de csak egyféleképpen írjuk a megértette múlt idejű igealakot, bár az cselekvést és műveltetést is kifejezhet (Péter megértette a kérdést, Péter megértette Pállal a kérdést), illetve a finnek határozóragos főnevet is, akár egy, akár több személyről van szó (azt mondta a finnek, a finnek szeretnek szaunázni); stb.

A homonímia azonban a legtöbb esetben semmilyen problémát nem okoz a nyelvhasználóknak, hiszen a szövegkörnyezetből, amelyben a kérdéses szó vagy szerkezet szerepel, azonnal és egyértelműen kiderül, hogy melyik jelentésével telített az adott betűsor.

Az Ön által kérdezett még partikulás szerkezetek szintén a homonímia kategóriájába sorolhatók, ezért mindenképpen különírjuk őket: még egy, még jobban, még tovább, még valaki stb. Elképzelhető azonban, hogy ezeknek a szerkezeteknek legalább egy része ún. grammatikalizálódáson megy majd keresztül, azaz a még szorosan összeforr az utána álló szóval, és akkor az egybeírás lesz a követendő, ahogyan az már megtörtént a mégakkora, mégannyi, mégpedig, mégse, mégsem esetében.

A homonímia témakörében további olvasásra ajánlom Nádasdy Ádám cikkét: http://magyarnarancs.hu/egotripp/modern_talking-65721.

(KJ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.