birtokszó számbeli egyeztetése

2013. 06. 03.

Mostanában (de talán régebben is így volt) politikusoknál, MTI-hírekben és szinte mindenhol azzal a jelenséggel lehet találkozni, hogy a beszélő vagy gondolatait “papírra vető” egyszerűen képtelen a számegyeztetésre. Egy friss példa (egy cikk címe): A művészeknek nincs szüksége a hatalom kegyeire.
Mit gondolnak, mi az oka ennek a jelenségnek, mióta terjedt el ilyen széles körben, nyelvtani szempontból mennyire tekinthető súlyos hibának, milyen hatással lehet ez hosszabb távon nyelvünkre?

Bár nyelvművelő munkákban még mindig olvasható az a 19. század óta létező szabály, miszerint az úgynevezett dativus possessivusos mondatokban a többes szám 3. személyű birtokoshoz szabályosan egyeztetjük a birtokot (pl.: A szociális munkásoknak az a feladatuk…), a mai beszélt (és írott) nyelvben egyre gyakrabban tapasztalható az egyeztetés elmaradása, pl.: Van-e még jövője a fiataloknak? A képviselőknek ilyenkor van a legtöbb dolga.
(Hozzájárulhat ennek a jelenségnek a terjedéséhez, hogy a birtokos jelzős szerkezetekben ilyenkor soha sincs számbeli egyeztetés, pl.: A szociális munkások feladata…)
Grétsy László 2006-os írásában ezt a változást egy több évszázados változásfolyamat szerves részeként értelmezi. “De higgyék el: ha ez a változás, amely egy több évszázados változásfolyamat szerves része, s így semmiképpen sem romlástünet, a nyelvművelők lassító törekvései ellenére mégis tovább folytatódik – márpedig ez a valószínű –, attól még anyanyelvünk korántsem lesz kevésbé kifejező.”
http://edesanyanyelvunk.anyanyelvapolo.hu/pdf/ea0612.pdf
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra