példák a „kettő” és „két” közti különbségre

Szeretném megérteni a „kettő” és a „két” szó közti különbséget a magyar nyelvben. Elsőre számomra teljesen felcserélhetőknek tűnnek, de gondolom, ez nem igaz. Tudna nekem pár példamondatot írni, ahol csak az egyik fajtát használhatom?

Számnévi jelzőként többnyire felcserélhető a két szó. (Kettő/két almát vettem. Már csak kettő/két kilométer van hátra.)
Sok esetben azonban nem lehet felcserélni őket.
Állítmányként, tárgyként és határozóként például kizárólag a kettő-t használjuk (A kislányunk jövőre lesz kettő. Ebből kérek kettőt. Kettőig sem tud számolni.).
Bizonyos összetételekben csakis a két szó fordulhat elő, pl.: kétszínű, kétszikű, kétarcú, kétpetéjű, kétéltű, kétannyi, kétkulacsos, kétbalkezes stb.

A kérdést illetően két (kettő) korábbi válaszunkból is tájékozódhat:

kettő – két

a két és a kettő használata

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.